Spam – avagy a kéretlen üzenetek veszélyei és kezelése. Nemcsak hazánkban, hanem az egész világon reneszánszát élik a spamek, de vajon mik ezek?
A spamek, vagyis a kéretlen elektronikus üzenetek, napjainkra az egyik legelterjedtebb és legbosszantóbb jelenség az online világban. Legyen szó e-mailekről, szöveges üzenetekről vagy közösségi médiás üzenetekről, a spam nemcsak zavaró, hanem gyakran veszélyes is lehet. Ez a cikk részletesen bemutatja a spam jelentőségét, típusait, a vele járó kockázatokat és a védekezési módszereket.
Világszerte megugrott a kéretlen levelek, illetve az e-mailes adathalász kísérletek száma. A spam ugyanis olyan kéretlen üzenet, amelyet tömegesen küldenek ki a felhasználóknak, általában reklám célokból, de néha rosszindulatú szándékkal is. Ezek az üzenetek legtöbbször irrelevánsak, zavaróak, de sok esetben veszélyes linkeket vagy mellékleteket tartalmaznak. Ezek kártékony szoftvereket terjesztenek vagy adathalász támadásokhoz vezethetnek.
A spam típusai lehetnek
- E-mail-en keresztül érkező: Az egyik leggyakoribb formája, ahol a felhasználók kéretlen e-maileket kapnak reklámokkal, promóciókkal vagy csaló üzenetekkel.
- SMS-en keresztül: Kéretlen szöveges üzenetek, amelyeket mobiltelefonokra küldenek, gyakran hamis nyereményjátékokról vagy promóciókról szólnak.
- Közösségi média platformokon keresztül: Kéretlen üzenetek és hozzászólások közösségi média platformokon, amelyek reklámokat vagy rosszindulatú linkeket tartalmazhatnak.
- Kommenteken keresztül: Blogokon, fórumokon és weboldalakon megjelenő kéretlen hozzászólások, amelyek gyakran tartalmaznak linkeket más oldalakra vagy termékekre.
- Telefonon keresztül: Voice spam vagy más néven vishing. Kéretlen telefonhívások, amelyek célja az adathalászat vagy termékek, szolgáltatások reklámozása.
Az elmúlt időszakban internetszolgáltatók, telefonszolgáltatók, közművek és biztosítók nevében is küldtek ki csalók olyan felszólításokat, amelyek elmaradt számlák befizetésére próbálják rávenni az áldozatokat. Noha a magyar nyelv a világ egyik legnehezebb nyelveként van számontartva, sajnos a helyzet az, hogy ma már nem feltétlenül jellemzők a helyesírási hibák ezekre a levelekre. Ugyan apró hibák lehetnek az e-mailekben, egyáltalán nem biztos, hogy ezek első olvasatra mindenkinek feltűnnek.
A levelekben személyes adatok is szerepelnek (például szerződésszám, számlaszám stb.), de szerencsére a csalók arra nem vették a fáradságot, hogy valós információkat keressenek/ vásároljanak a neten. Így, ha másból nem, azért ebből észre lehet venni, hogy az e-mail nem hivatalos, hanem csak egy egyszerű lehúzási kísérlet. A csalók egyébként a cégeket úgy választják ki, hogy azok a legnagyobb részesedéssel rendelkeznek idehaza. Így jó esély van arra, hogy a címzettek nem fognak gyanút rögtön a levél megnyitását követően.

Hogyan védekezzünk a kéretlen spam levelek ellen?
- Spam szűrők segítségével: Használjunk megbízható spam szűrőket az e-mail fiókunkban, melyek kiszűrik a kéretlen üzeneteket.
- Ne adjunk meg személyes információkat: Legyünk igen körültekintőek, óvatosak, hol és kinek adjuk meg az e-mail címünket, telefonszámunkat vagy egyéb személyes adatainkat. Kerüljük a gyanús weboldalakat és űrlapokat.
- E-mail cím titkossága: Ne tegyük közzé az e-mail címünket nyilvános fórumokon vagy weboldalakon.
- Gyanús linkek figyelmen kívül hagyása: Ha kétségeink vannak egy üzenet hitelességével kapcsolatban, ne kattintsunk a benne található linkekre vagy mellékletekre.
- Használjunk több e-mail címet: Érdemes több e-mail címet használni hivatalos, személyes és promóciós célokra, hogy minimalizáljuk a spam kockázatát.
- Spam üzenetek jelentése: A legtöbb e-mail szolgáltató lehetőséget biztosít a kéretlen üzenetek jelentésére. Ezzel hozzájárulsz a szűrők hatékonyságának növeléséhez.
Noha alapszabály, hogy levélben érkező linkre nem kattintunk – főleg, akkor, ha azt pénz befizetésére lehet használni, – sajnos mind a mai napig sokan esnek abba a hibába, hogy az e-mailen keresztül nyitják meg a weboldalakat. Ebben az esetben pedig sokan bele is fognak sétálni a csapdába, mert a csalók olyan site-okat készítettek a „díjrendezéshez”, amely az adott cégek saját, befizetésre használatos oldalaira a megszólalásig hasonlít. Ha levélben érkező linket nyitunk meg, minden esetben ellenőrizzük, hogy a cím köthető-e az adott céghez. Abban például biztosak lehetünk, hogy egyetlen hazai bank vagy biztosító sem bonyolítja online fizetési tranzakcióit egy olyan site-on, amely a díjfizetés.online címen érhető el. Az adathalász kísérletek száma az év vége felé jellemzően mindig nő, hiszen a karácsonyi szezonban kevésbé figyelmesek az emberek.
Vissza a blog cikkekhez