Hírlevélküldés szabályai, avagy van-e jelentősége, mit, mikor és hogyan küldünk?
Manapság már szinte minden vállalkozás épít hírlevélre. Mi is. De vajon tényleg jól csináljuk? Tudjuk, hogy milyen szabályokat kell betartanunk, hogy ne csak hatékony, hanem jogilag is tiszta legyen a hírlevélküldés? Ebben a blogbejegyzésben alaposan körbejárjuk a témát. Vágjunk is bele!
Miért fontos a hírlevélküldés szabályozása?
Gondoljunk csak bele: amikor hírlevelet küldünk, valaki másnak a postaládájába „kopogtatunk be”. Ez bizalom kérdése. Ha ezt rosszul csináljuk, az nemcsak a márkánk hírnevét rombolhatja, de komoly bírságokat is kaphatunk érte. A szabályozás pedig nem ellenünk van – értünk van. Ha jól használjuk, akkor segít átláthatóvá és professzionálissá tenni a kommunikációnkat.
A hírlevélküldés szabályai
Még mielőtt erre rátérünk, nagyon fontos azt is tudni, hogy a GDPR – vagyis az általános adatvédelmi rendelet – 2018. májusi hatálybalépése óta, mind a feliratkozók gyűjtése során, mind pedig a hírlevelek kiküldésénél meg kell felelnünk különböző jogszabályi előírásoknak is.
Mi az a GDPR, és miért kell foglalkoznunk vele?
A GDPR, vagyis az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, már 2018 óta velünk van. Mégis, sokszor látjuk, hogy sokan nem veszik komolyan. Pedig minden hírlevélküldés alapja, hogy jogszerűen kezeljük az emberek adatait – különösen az e-mail címeket.
Miért fontos ez nekünk? Mert a GDPR előírja, hogy csak akkor küldhetünk hírlevelet, ha az adott személy hozzájárult ehhez – méghozzá egyértelműen és önkéntesen. Nem elég egy bepipált checkbox valami eldugott oldalon. Kellenek az átlátható adatkezelési nyilatkozatok, és az is, hogy bármikor le lehessen iratkozni.
Hogyan nézzen ki a hírlevél tárgya?
Gyakori kérdés: “Mi legyen a hírlevél tárgya, hogy ne kerüljön a kukába?” A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: legyen őszinte, figyelemfelkeltő és lényegre törő. Az emberek másodpercek alatt döntik el, hogy megnyitnak-e egy e-mailt. Ha a tárgy megtévesztő vagy túl clickbait, akkor nemcsak leiratkozásokat kapunk, hanem a spam mappában is landolhatunk.
Mi általában szeretünk kérdéseket használni, vagy valamilyen személyes utalást, esetleg egy “csak neked” ajánlatot. A lényeg: tartsuk emberközelinek, ne nyomuljunk túl, és kerüljük a túlzó ígéreteket.
Hol helyezzük el az információkat a hírlevélben?
Ez egy trükkös rész. Az emberek nem olvasnak, csak átfutnak. Ezért az információk elhelyezése kulcsfontosságú. A legfontosabb részek – például egy ajánlat vagy CTA (call to action) – legyenek a hajtás felett. Azaz: rögtön az e-mail tetején, hogy azonnal látszódjanak mobilon is.
Használjunk jól tagolt szövegeket, alcímeket, listákat. Minél könnyebben olvasható egy hírlevél, annál jobb lesz az átkattintási arányunk.
Mekkora legyen a betűméret?
Lehet, hogy ez bagatell kérdésnek tűnik, de a betűméret tényleg nem mindegy. A túl kicsi betű bosszantó, a túl nagy meg kiabál. Általában a 14-16px-es méret vált be nekünk a törzsszöveghez, címekhez pedig 20-24px közötti méretet használunk.
Fontos az is, hogy legyen elegendő sortáv, és ne zsúfoljuk túl a szöveget. A cél, hogy olvasmányos és kellemes legyen a hírlevél – mintha egy baráti üzenetet olvasnánk.
Hogyan építsünk fel egy jogtiszta címlistát?
A címlista az egyik legértékesebb eszközünk. De csak akkor, ha valóban érdeklődő emberek vannak rajta. Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Először is: csak olyanokat adjunk hozzá, akik tényleg hozzájárultak. Második: használjunk dupla opt-in megoldást, hogy biztosan saját maguk iratkoztak fel. Harmadik: ne vásároljunk listákat. Ezek rövid távon lehet, hogy csábítóak, de hosszú távon spam minősítést, alacsony megnyitási arányt és leiratkozásokat eredményeznek.
A címlistát is ajánlott karban tartani időnként. Akik soha nem nyitják meg a kiküldött leveleinket, azokat érdemes kivenni a listáról. Erre negyedévente elég ránézni. Ennek frissítésével a statisztikáinkat is javítani tudjuk.
Milyen gyakran küldjünk hírlevelet?
A hírlevélküldés gyakorisága örök dilemma. Túl sok? Túl kevés? Mi a tökéletes egyensúly?
A válasz: attól függ. Ha heti egyszer küldünk, az még teljesen elfogadható, sőt, sok szektorban ideális. A lényeg, hogy következetesek legyünk, és az olvasók tudják, mire számíthatnak. Ha havonta egyszer, akkor az legyen fix. Ha hetente, akkor szintén.
Mindig adjunk értéket – ha nincs semmi hasznos mondanivalónk, inkább ne küldjünk levelet csak a megszokás kedvéért.
Mik a leggyakoribb hibák, amiket elkövethetünk?
Ez az, amiről ritkán beszélünk, de jó, ha tudjuk:
- Nincs leiratkozási lehetőség
- Túl promós, „nyomulós” stílus
- Rossz tárgysor
- Technikai hibák: törött linkek, nem betöltődő képek
- Hiányzik az adatkezelési nyilatkozat
Ezek nemcsak bosszantóak, de adott esetben törvénysértők is lehetnek. A jó hír viszont: mindezek megelőzhetők egy kis odafigyeléssel.
Mivel küldjük ki a hírleveleket?
Rengeteg lehetőség van. Mailchimp, Brevo (régi nevén Sendinblue), ActiveCampaign, SalesAutopilot – csak hogy a legismertebbeket említsük. A legtöbb rendszer segít a GDPR-megfelelésben, a címlista tisztán tartásában és az automatizált kampányokban is.
Mi úgy gondoljuk, hogy érdemes tesztelni és azt választani, ami a legjobban illik a csapatunk méretéhez, céljaihoz és költségvetéséhez.
Hogyan mérjük a hírlevelek sikerességét?
Nem elég elküldeni, mérnünk is kell. Nézzük például:
- Megnyitási arány
- Átkattintási arány
- Leiratkozások száma
- Konverziók (pl. vásárlás, letöltés)
Ezekből pontos képet kapunk arról, mi működik és min érdemes változtatni. Ne hagyjuk ki ezt a lépést – ebből tanulhatunk a legtöbbet.
Mint láthatjuk a hírlevélküldés egyszerre művészet és tudomány. Jogi, technikai és tartalmi oldalról is fel kell rá készülnünk.
A hírlevélküldés szabályai + 1 tipp
Melyik nap küldjük ki a hírlevelet? Érdemes ezt is végig gondolni. A hétfő nem lesz jó választás, bár adná magát. Ugyanis a hétvégén küldött levelekkel tele vannak az e-mail fiókok és könnyebb ezeket automatikusan törölni anélkül, hogy ténylegesen elolvasásra kerülnének. A hétvégével nagyjából ugyanez a helyzet.
Akkor mégis melyik napot válasszuk? A legszerencsésebb a keddi és a csütörtöki időzítés. A napszak ehhez képest már nem olyan jelentős, de talán a nappali – délelőtti – időzítés a legmegfelelőbb.
Elakadtál vagy segítségre van szükséged? Kérd személyre szóló ajánlatunkat itt!
Vissza a blog cikkekhez