A hacker olyan magasan képzett számítógépes szakember, akik, jelentős hatással vannak a digitális világra, különösen a weboldalak biztonsága és stabilitása szempontjából. Habár a „hekkelés” szó negatív felhangot kelt, fontos megérteni, hogy a hackerek különféle típusokba sorolhatók, és nem mindegyikük célja a károkozás.
Hackerek típusai
Etikus hacker
Az etikus hacker (White hat) olyan szakember, aki kifejezetten a biztonság növelésére törekszik. Ő legálisan dolgozik sokszor szervezetek, cégek, vagy kormányzati szervek alkalmazásában, hogy felmérje az informatikai rendszerek, így a weboldalak sebezhetőségét. Feladata, célja az esetleges biztonsági rések felfedezése, hogy azokat kijavíthassák a későbbi rosszindulatú támadások elkerülése érdekében.
Etikátlan hacker
Az etikátlan hacker (Black hat) aki kihasználja a rendszerek biztonsági hiányosságait, hogy anyagi haszonra tegyen szert vagy károkat okozzon. A feketekalapos hekkerek rendszerint rosszindulatú célokra törnek fel weboldalakat, például adatlopás, zsarolóvírus telepítés, vagy akár a weboldal teljes megsemmisítése céljából.
Szürke kalapos hackerek
A szürke kalapos hacker (Gray hat) az etikus és etikátlan hekkerek között helyezkedik el. Bár sokszor nem céljuk közvetlen kár okozása, az engedély nélküli hekkelés szürke zónájában mozognak. Előfordul, hogy szándékosan törnek fel rendszereket, majd felhívják az üzemeltetők figyelmét a biztonsági hiányosságokra – néha anyagi ellenszolgáltatás fejében is.
A hackerek céljai és módszerei weboldalak ellen
A hackerek különböző módon célozzák meg a weboldalakat, eltérő motivációkkal. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb célokat és módszereket:
- Adatlopás: Személyes adatok, ügyféladatbázisok vagy banki információk megszerzése különösen értékes a hekkerek számára. A weboldal sebezhetőségeit kihasználva például adatbázisokból is lopnak adatokat, ami komoly adatvédelmi és jogi következményekkel járhat.
- Weboldal-defacement: Ez a típusú támadás célja, hogy a weboldal tartalmát megváltoztassák vagy teljesen leállítsák. Ilyenkor a hekkerek gyakran helyettesítik a weboldal tartalmát saját üzeneteikkel, akár politikai üzenetekkel, akár egyszerű provokációval.
- DDoS-támadások (Distributed Denial of Service): Ezek a támadások a weboldal teljesítményét célozzák. A hekkerek tömeges, egyidejű lekérdezések segítségével túlterhelik a szervert, ami miatt a weboldal lelassul vagy elérhetetlenné válik. Ez komoly anyagi veszteségeket okozhat a weboldal üzemeltetőinek.
- Zsarolóvírusok (Ransomware): A hekkerek vírusokat telepíthetnek a szerverre, amelyek zárolják a weboldalt vagy annak adatait. Ezek felszabadításáért cserébe váltságdíjat követelnek az üzemeltetőktől. Ez a módszer különösen veszélyes, mivel a zsarolóvírusok gyakran automatikusan terjednek más rendszerekre is.
A hekkerek által használt eszközök és technikák
A hekkerek sokféle eszközt és technikát alkalmaznak a weboldalak feltörésére:
- SQL Injection: Az adatbázisokat célzó támadások egy fajtája, amely során a hekkerek káros SQL kódokat injektálnak a weboldal bemeneti mezőibe, így adatokat nyernek ki az adatbázisból, vagy épp módosítják azokat. Ez különösen veszélyes, mivel lehetőséget biztosít a hekkereknek, hogy hozzáférjenek a bizalmas információkhoz.
- Cross-Site Scripting (XSS): E technika révén a hekkerek káros JavaScript kódokat helyeznek el a weboldalban, melyeket a látogatók böngészői lefuttatnak. Az XSS támadásokkal a hekkerek a felhasználók személyes adatait, például sütiket vagy bejelentkezési információkat lopnak el.
- Brute Force: A hekkerek ebben az esetben azáltal próbálják meg feltörni a weboldal felhasználói fiókjait vagy az adminisztrátori hozzáférést, hogy számos jelszót próbálnak ki szisztematikusan, amíg be nem jutnak a rendszerbe. Az egyszerű jelszavak különösen sérülékenyek ezzel szemben.
- Social Engineering: Ez egy olyan technika, amely az emberek manipulációjára épül. A hekkerek például hamis e-maileket küldhetnek, amellyel bizalmas információkat próbálnak megszerezni, például jelszavakat vagy banki adatokat. Ilyen formában nem technikai, hanem pszichológiai manipuláció révén férnek hozzá a rendszerhez.
Hogyan védekezhetünk a hacker támadások ellen?
A hekkerek elleni védelem több rétegű megközelítést igényel, amelyben különféle biztonsági intézkedések együttesen segítik a védekezést:
- Tűzfalak: A tűzfalak alapvető védelmet nyújtanak a nemkívánatos forgalom ellen, és segítenek szűrni az illetéktelen hozzáférést. A modern tűzfalak, mint például a Next-Generation Firewall (NGFW), további biztonsági funkciókat, például behatolásérzékelést és alkalmazás-szabályozást kínálnak.
- Rendszeres szoftverfrissítések: Az elavult szoftverek gyakran tartalmaznak ismert biztonsági réseket, amelyeket a hekkerek kihasználhatnak. A weboldalak rendszeres frissítése és a legújabb biztonsági patchek telepítése segíti a védekezést.
- SSL tanúsítvány: Az SSL tanúsítványok biztosítják, hogy a weboldalon átmenő adatforgalom titkosítva legyen, így a hekkerek nehezebben tudják lehallgatni az adatokat.
- Kétfaktoros hitelesítés (2FA): Az adminisztrátori hozzáférések és a felhasználói fiókok védelme érdekében érdemes kétszintű hitelesítést alkalmazni, amely további védelmi réteget ad a jelszavak mellé.
- Adatmentés és helyreállítási terv: Mivel a hekkertámadások akár adatvesztéssel is járhatnak, az adatmentések rendszeres elvégzése és a helyreállítási terv kidolgozása kulcsfontosságú, hogy gyorsan visszaállítható legyen a rendszer.
Mire figyeljünk még?
Más eszközökkel támadható a WLAN hálózatok titkosítása, vagy megkereshetőek ezek gyenge pontjai: a feleslegesen megnyitott portok vagy a nem telepített biztonsági frissítések. Léteznek szoftverek arra is, hogy a különböző végpontok közötti kommunikációt rögzítsék. Ez, ha nem kellően titkosított, könnyen visszafejthető és az érzékeny információk kiolvashatóak belőle.
Ha egyszer sikerült bejutni egy hálózatba, a hekkerek sok esetben távoli adminisztrációt biztosító eszközöket (RAT Remote Administration Tool) telepítenek, melyekkel átvehetik az irányítást a számítógépek felett. Vannak egészen speciális célokra szánt kis programok is, például olyan, ami a számítógépre csatlakoztatott USB portokról menti láthatatlanuk egy webes szerverre az adatokat.
A moziban a hekkerek általában a számítógép bekapcsolása után azonnal támadásba lendülnek, és rövid idő után kezükben a pénzzel/jelszavakkal/irányítópulttal állnak fel a székből. A valóságban viszont alaposan és megfontoltan haladnak, és ha be akarnak jutni egy idegen rendszerbe, akkor először a lehető legtöbb információt gyűjtik össze róla.
Ennek az adatgyűjtésnek a nagy része passzívan történik, mindenféle kapcsolatfelvétel nélkül. A Google és a különböző közösségi hálózatok ebben nagy segítséget nyújthatnak. Például ki lehet deríteni a célpont által használt vagy kedvelt hardvert azt, hogy merre szokott előfordulni, és hogy miket kedvel. Mindezen információk birtokában aztán már könnyebb megkeresni a védelem potenciális gyenge pontjait. Ebben már jó szolgálatot tehet az Nmap és a többi hasonló program, mert segítenek kideríteni az adott hálózaton található nyitott portokat vagy a frissítésekkel nem rendelkező számítógépeket. Miután ez a két fázis megvolt, jöhet a tényleges támadás, amikor a hekker megpróbál bejutni a célterületre.
Óvatosan az interneten
A védelem érdekében elengedhetetlen, hogy jelszavaink megfelelően erősek legyenek és ne használjuk őket soha többször. Különösen fontos a levelezőfiók védelme, mert ha egy támadó ezt feltöri, rengeteg más fióknál használhatja a jelszó-visszaállítást, mely ide küldi a helyreállító kódot vagy egyenesen az új jelszót.
Természetesen a rengeteg komplex jelszó megjegyzése nem várható el senkitől, ezért szükséges valamilyen jelszószéf használata. Kiváló céleszköz erre például a nyílt forráskódú Keepass vagy az online elérhető, felhő alapú Bitwarden. Érdemes mindig gyanakodnunk, ha ismeretlen címről érkezik nem várt levél más néven spam. A gyanús bővítményekre pedig soha nem szabad rákattintani. Ahol csak lehetséges, kapcsoljuk be a többfaktoros azonosítást – ez azt jelenti, hogy hiába derítik ki a jelszót, a belépéshez egy attól független második, egyszer használatos adatra is szükség lesz.
Személyes adatok biztonsága
Minél kevesebb adat van rólunk az interneten, annál nehezebb egy személyre szabott támadást kivitelezni. Sok szolgáltatónál elég a nevünk, születési helyünk és időnk, illetve lakcímünk ismerete az azonosításhoz. Ha ez könnyen beszerezhető például a Facebookról, akkor nem lesz gond lemondani vagy éppen előfizetni különböző szolgáltatásokra. Az elérhető személyes adatokkal egy hekker a mi vagy barátaink bizalmába is férkőzhet azzal, hogy úgy tehet, mintha már régóta ismerne bennünket. Ha ez sikerül, már jóval nagyobb a valószínűsége, hogy megnyitunk egy levélben érkezett csatolmányt. A közösségi oldalak valóságos aranybányák ebből a szempontból.
A hekkerek jelentős veszélyt jelentenek a weboldalak biztonságára, ám megfelelő védelmi intézkedésekkel csökkenthetők ezek a kockázatok. A céljaik változatosak, a személyes és üzleti adatok lopásától kezdve a weboldal teljes működésének megbénításáig. Az etikus hekkerek szintén fontos szerepet játszanak, hiszen segítenek a biztonsági rések felderítésében és kijavításában, míg az etikátlanok pusztító szándékkal támadják meg a rendszereket. A több rétegű védelem, a biztonsági frissítések, a megfelelő jelszavak és az adatmentés mind olyan eszközök, amelyek hozzájárulnak a weboldalak biztonságának megőrzéséhez.
Etikus hacker tanfolyam
A különböző tanfolyamok lehetőséget biztosítanak a támadási módszerek megismerésére. Ezáltal nemcsak a saját rendszereinket, weboldalainkat tehetjük sokkal biztonságosabbá, de akár az IT és digitális marketing területeken is magas szintre képezhetjük magunkat. Remel karrierépítési lehetőség!
Elakadtál vagy segítségre van szükséged? Kérd személyre szóló ajánlatunkat itt!
Vissza a blog cikkekhez