Melyik a legjobb böngésző? – Van ennek egyáltalán bármilyen jelentősége? A böngészők olyan szoftverek, amelyek lehetővé teszik az internetes tartalmak megjelenítését és kezelését. A piacon számos böngésző elérhető, mindegyik saját egyedi tulajdonságokkal és funkciókkal. Az alábbiakban bemutatjuk a Google Chrome, Brave, Opera és Tor böngészőket, valamint áttekintjük ezek előnyeit és hátrányait.
Böngésző kitekintés
Egy kis érdekesség: Három asztali gépből kettőn a Chrome fut alapértelmezett böngészőként. Mindez annak ellenére, hogy nem előre telepített Windows alatt, hanem külön kell letölteni. Azonban ahhoz, hogy megértsük a sikerét nem elég a Windowst nézni, ugyanis Androidon már sok esetben előre telepített, mint szabvány böngésző.
Google Chrome
Nem véletlenül a Google Chrome a világ legnépszerűbb böngészője, amelyet a Google fejlesztett. 2008-ban jelent meg, és gyorsan nagy népszerűségre tett szert.
Az elmúlt években a felhasználók megtanulhatták, hogy a Google böngészője navigálja el őket leggyorsabban a céloldalakra, akár a WordPress alapú weboldalakra. A Chrome továbbra is a legjobb választás, ha a sebességről van szó. Ugyanis egyik legnagyobb előnye a gyorsasága, köszönhetően a V8 JavaScript motornak és a hatékony böngészőarchitektúrának.
Ráadásul az egyik legnagyobb bővítménykönyvtárral rendelkezik, amely lehetővé teszi a böngésző testreszabását és funkcionalitásának bővítését. Továbbá kiválóan integrálódik a Google szolgáltatásaival, mint például a Gmail, Google Drive, Google Keep stb.
Viszont érdemes azt is tudni, hogy nagy mennyiségű memóriát és CPU-t használ, ami különösen régebbi gépeken okozhat teljesítményproblémákat. Mivel pedig a Google terméke, adatvédelmi aggályok merülhetnek fel a felhasználói adatok gyűjtésével és kezelésével kapcsolatban.
Brave
A Brave böngésző a magánszféra védelmére és az online hirdetések blokkolására összpontosít. A Brave Software fejleszti, és alapértelmezésben blokkolja a hirdetéseket és a nyomkövetőket.
Előnyei között szerepel, hogy erősen fókuszál a felhasználói adatvédelemre és a nyomkövetők blokkolására. Automatikusan blokkolja a hirdetéseket, így gyorsabb és tisztább böngészési élményt biztosít. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kriptovalutában jutalmakat kapjanak a hirdetések megtekintéséért.
Azonban a hirdetésblokkoló miatt egyes weboldalak nem működnek megfelelően, mivel ezek a weboldalak hirdetésekből tartják fenn magukat. Bár gyors és biztonságos, nem rendelkezik olyan széleskörű bővítménytámogatással, mint a Chrome.
Opera
Az Opera egy régi és jól ismert böngésző, amely számos innovatív funkcióval rendelkezik. Az Opera Software fejleszti, és különleges funkciókat kínál, mint például a beépített VPN és hirdetésblokkoló.
Ingyenes és korlátlan VPN szolgáltatást nyújt, ami növeli az adatvédelmet és biztonságot. Modern és testreszabható felhasználói felületet biztosít, beépített hírolvasóval és egyéb kényelmi funkciókkal. Mivel kevésbé erőforrás-igényes, mint a Chrome, így gyengébb gépeken is jól fut.
Azonban kevesebb bővítménnyel rendelkezik, mint a Chrome vagy a Firefox. Mivel pedig kisebb felhasználói bázisa van, ami néhány fejlesztőt visszatarthat attól, hogy kifejezetten az Operára optimalizáljon.
Tor
A Tor böngésző a magánszféra védelmére és az anonim böngészésre koncentrál. Az Onion Router hálózatra épül, ami lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy anonim módon böngésszenek az interneten.
Az Onion hálózat használata lehetővé teszi az IP-cím elrejtését és az online tevékenységek anonimitását. Használata biztonságos, mivel az erősen titkosított kapcsolatok megnehezítik az online tevékenységek nyomon követését. További előnye, hogy képes megkerülni az internetes cenzúrát és hozzáférést biztosítani a blokkolt tartalmakhoz.
Viszont az Onion hálózat miatt lassabb lehet a böngészési sebessége, mint más böngészők esetében. Illetve nem minden weboldal működik megfelelően, és egyes webszolgáltatások blokkolhatják a Tor felhasználókat. Az átlagos felhasználónak több időt vehet igénybe a használatának elsajátítása.
Firefox
A Mozilla Firefox egy nyílt forráskódú böngésző, amelyet a Mozilla Alapítvány és leányvállalata, a Mozilla Corporation fejleszt. 2002-ben jelent meg, és azóta is népszerű választás a felhasználók körében, különösen azok között, akik nagy hangsúlyt fektetnek az adatvédelemre és a testreszabhatóságra. A Firefox volt ugyanis az első böngésző, ami bekapcsolt nyomkövetők elleni védelemmel települt.
Ugyanis a Firefox nagy hangsúlyt fektet a felhasználói adatvédelemre, és számos beépített funkcióval rendelkezik, mint például a nyomkövetés elleni védelem és a hirdetésblokkolás. Mivel nyílt forráskódú, a fejlesztők és a közösség is ellenőrizhetik a forráskódot, ami növeli a bizalmat a szoftver iránt. A Firefox széles körű bővítménytámogatással rendelkezik, ami lehetővé teszi a böngésző testreszabását és funkcionalitásának bővítését. Az újabb verziók jelentős javulást hoztak a teljesítmény terén, különösen a Quantum motor bevezetésével, amely gyorsabb és hatékonyabb böngészést biztosít. További előnye, hogy a Firefox elérhető Windows, macOS, Linux, Android és iOS rendszereken, így könnyedén használható több eszközön is.
Azonban bár az utóbbi években jelentős javulás történt, a Firefox még mindig viszonylag erőforrás-igényes lehet, különösen sok megnyitott fül esetén. A Chrome dominanciája miatt a Firefox piaci részesedése viszonylag alacsonyabb, ami néha hatással lehet a weboldalak optimalizálására. Ritkán, de előfordulhat, hogy bizonyos weboldalak vagy webes alkalmazások nem működnek olyan gördülékenyen Firefoxban, mint más böngészőkben.
Támadások kereszttüzében
A böngésző nem csupán a leggyakrabban használt program, de egyben a webes támadások fő célpontja is. Minden cég komoly erőfeszítéseket tesz ezek visszaverésére. Külön folyamatokba rakják a weboldalakat és homokozó rendszert használnak. (A homokozó rendszerről majd egy másik cikkben bővebben.) Mindezt annak érdekében, hogy elkülönítve tarthassák a különféle tartalmakat. Fontosak az automatikus frissítések, ugyanis a nagyobb verzióváltásokat az átlag felhasználók nem tudják és nem is akarják követni.
Az adathalász oldalak és manipulált letöltések elleni védekezéshez a többség a Google Safe Browsing rendszerét használja. Kivétel ez alól a két Edge böngésző. Ennél a Chrome teljesít a legjobban. Ugyanis míg a többi böngésző csak egy frissített listát kap a gyanús oldalakról félóránként, addig a Google böngészője valós idejű védelemmel rendelkezik.
A jelszókezelőről
A jelszókezelő rendkívül fontos biztonsági és kényelmi elem is. Mindegyik böngészőben meg is található valamilyen változatban. Ennél többet azonban csak a Chrome és a Firefox nyújt, egy könnyen kezelhető jelszószéffel- és generátorral. SŐT!!! Ezek a böngészők még arra is képesek, hogy figyelmeztessék a felhasználókat, ha az éppen használt jelszót már korábban ellopták (és erre fény derül).
VPN
További védelmet jelent például a hotspotokon keresztüli netezéskor a VPN (Virtual Private Network) használata. De az Opera az egyetlen böngésző, ami könnyen bekapcsolható VPN kapcsolatot kínál. Bár csak a böngészőn belüli tartalmakat védi.
Adatvédelem
Az összes böngésző legalább anonim felhasználási adatokat gyűjt. Az Opera és a Vivaldi még egyedi azonosítót is használ a felhasználók megkülönböztetésére. A Chrome automatikusan tárolja a böngészési adatait a Google fiókba bejelentkezett felhasználóknak, ha nem kapcsoljuk ki. A régi Edge esetében pedig külön bele kellett egyezni a keresés és a reklámok személyre szabásába.
Melyik böngészőt válasszuk?
Összegzésül elmondható, hogy az adatvédelemre és a biztonságra vágyók számára a Firefox a legjobb választás. Magyarországon arányaiban még mindig többen használják a Firefoxot, – az egyik legnépszerűbb böngésző, a Chrome után – mint például Nyugat-Európában.
A Chromium frakcióból a Brave a legjobb alternatívája, ami főként az integrált TOR-ral hódíthat meg sokakat. A Chrome még mindig a leggyorsabb böngésző, de memóriaéhes, és adatvédelemben sem a legerősebb.
Ha ezek után sem tudnánk dönteni: akkor egyszerűen csak használjunk különböző böngészőket a különféle feladatokra.
Vissza a blog cikkekhez